Nem kell teológus lenni ahoz, hogy megértse az ember: itt nem szó szerinti kutyákról és disznókról van szó, hanem kutyákhoz és disznókhoz hasonló lelkületű emberekrõl…
Sokan, kiskoruktól fogva, csak olyan érzelgõs meséket hallottak az Úr Jézusról, amelyeket egyfajta idealizált, „õrtorony” stílusú, rajzokkal díszitett, gyerekbibliákban szoktak írni. Így aztán az ilyenek, amikor ezeket az igéket olvassák vagy hallják is, megütköznek... Hogyan mondhatott ilyent a jóságos és szelíd Jézus? Pedig hát a Szentírás, Isten hozzánk intézett levele, mindenrõl szól, kezdve horrortól, ahol embereket trancsíroznak fel, egésszen a csodálatos szerelmes versekig, ahol a kedvesét szólongatja a Vőlegény... Kinek, vagy minek képzeljük az Úr Jézust? Valamiféle gyagyás óvónéninek, aki minden kis jóindulatunkat megdicséri és minden nagy rendetlenségünk felett szemet húny?...
Az ószövetségben, Mózes által meghatározta az Úr, hogy melyek a tiszta és melyek a tisztátalan állatok (Lev 11). Törvény tiltotta a tisztátalan állatok húsának fogyasztását. Ennek két haszna és értelme is volt. Az elsõ, a közvetlen, testi és egészségi haszon: a tiszta állatok húsának fogyasztása meggátolta a betegségek és a járványok kialakulását. A második pedig, az átvitt, lelki értelem: Izrael népe mindenben elõképe és prófétikus testi ábrázolása Isten népének, a lelki Izraelnek, az üdvözültek sokasságának (Róm 2:28). Izrael népének, a testi, tisztátalan dolgoktól való tartózkodása, a keresztények lelki tisztátalanságtól való tartózkodásának elõképe...
Az Úr Jézus, de Szent Pál is az elsõ keresztény közösségekben, világossá tette, hogy a tisztátalan húsevéstõl való tilalom a törvénnyel együtt megszûnt és elkezdõdött a tisztaságnak egy magasabbrendû, lelki értelme és lényege...
Az ószövetségben, Mózes által meghatározta az Úr, hogy melyek a tiszta és melyek a tisztátalan állatok (Lev 11). Törvény tiltotta a tisztátalan állatok húsának fogyasztását. Ennek két haszna és értelme is volt. Az elsõ, a közvetlen, testi és egészségi haszon: a tiszta állatok húsának fogyasztása meggátolta a betegségek és a járványok kialakulását. A második pedig, az átvitt, lelki értelem: Izrael népe mindenben elõképe és prófétikus testi ábrázolása Isten népének, a lelki Izraelnek, az üdvözültek sokasságának (Róm 2:28). Izrael népének, a testi, tisztátalan dolgoktól való tartózkodása, a keresztények lelki tisztátalanságtól való tartózkodásának elõképe...
Az Úr Jézus, de Szent Pál is az elsõ keresztény közösségekben, világossá tette, hogy a tisztátalan húsevéstõl való tilalom a törvénnyel együtt megszûnt és elkezdõdött a tisztaságnak egy magasabbrendû, lelki értelme és lényege...
(Mt 15:17) Nem gondoltok arra, hogy minden, ami bemegy a szájon, a gyomorba jut, és az árnyékszékbe kerül?
(ApCsel 10:13 ) "Rajta, Péter, öld le és edd meg!" - szólalt meg egy hang.
(Kor 10:25-27) Mindenből ehettek, ami a piacon kapható anélkül, hogy lelkiismereti kérdést csinálnátok belőle. "Az Úré a föld és minden gazdagsága.” Ha meghív egy hitetlen, és el akartok menni, egyetek mindenből, amit feltálalnak, és ne csináljatok belőle lelkiismereti kérdést.
A kutya meg a disznó a legtisztátalanabb állatok voltak az izraeliták szemében. Egy izarelitának borzalom még csak gondolni is arra, hogy ezeket megegye. Még mi is borzalommal nézzük a TV-ben, amikor mutatják, hogy a vietnámiak megeszik a kutyát. A disznóhús viszont már alapeledelünk. Túl a testi értelmezésen, milyen lelki értelmet kapnak a dolgok, amikor a kutyával vagy a disznóval asszociálják?...
A kutya jó háziállat, sok jó tulajdonsággal rendelkezik, mint például az, hogy az ember barátja, hûséges társa, stb., de ugyanakkor a kutya gyakran okoz gondot is azzal, hogy mindenkit megugat, hogy váratlanul megharap valakit vagy hogy biza, néha irigy is tud lenni. A kutya irigysége abban nyilvánul meg, hogy ösztönösen megharaphat egy kisbabát, ha a gazdája szeretete, törõdése, õróla, egyik napról a másikra, a kisbabára irányul...
A cinikus ember „kutyálkodó”... A cinizmus fogalma, az ókori filozófusok korától fogva, a kutya (küon) szóból származik. Az ilyen ember mindenkit megugat és mindenkibe belemar... Az „irigy kutya” ember pedig mindekitõl, minden jót megirigyel. Az irigy ember irigyli a másik ember jóságát, tudását, nemességét, sikerét, áldott állapotát, gazdagságát, stb. Az irigy ember ártani akar, hogy az irigyelt ember dolgait lerombolja a maga alantasságának szintjére. Tehát a „kutyálkodó” ember gúnyolódó, megszóló, veszekedõ, rágalmazó, irigykedõ, intrikáló, rosszakaró, ártó, stb...
A disznó is nagyon kedves és hasznos háziállat, csak egy baja van: nem lehet tisztán tartani. Bármit is teszel vele, perceken belül belehengeredik a ganéba és ismét mocskos lesz. Van egy mondás is: disznóra bársonyköntös... De nemcsak, hogy mocskos állat, hanem, ha nincs kellõen tisztán tartva az óla, ellenõrizve a húsa, akkor komoly betegséget is okozhat. Ugyanakkor a disznó, ha megpróbálják elõvigyázatlanul regulázni, megdühödhet, nekironthat az embernek és az agyarával feltépheti ágyékát úgy, hogy az ember bele is halhat. Ilyenek a „disznó emberek” is: megosztod velük nemes érzéseidet, szent gondolataidat, dolgaidat, értékeidet, és ők egyhamar visszaélnek vele. Bemocskolják azokat, amint õk magunk is mocskosok lélekben. Megbízol bennük, amikor fût-fát ígérnek, de másnap már átvernek. Ha magasabb értékek felé vezeted őket, belerángatnak a sárba és végül nekedrontanak, hogy ártsanak és lejárassanak...
Az Úr Jézus, de Szent Péter és Pál is, óva intenek a „kutya és disznó” emberektõl, akik a világ tisztátalanságában henteregnek vagy oda visszatértek. Az ilyeneknek ne dobjuk oda Isten országának titkait meg kincseit. Ne osszuk meg velük szent dolgainkat, szívünk kincseit, mert másnapra úgyis mindent ellenünk fordítanak...
(Mt 7:6) Ne adjátok a szent dolgokat a kutyáknak és gyöngyeiteket se szórjátok a sertések elé, különben még eltapossák lábukkal, és megfordulva széttépnek benneteket!
(2Pt 2:22) Illik rájuk, amit a közmondás mond: "Visszatért a kutya a hányadékához" és: "A megfürdött disznó pocsolyában hentereg."
(Fil 3:2) Óvakodjatok a kutyáktól, óvakodjatok a kontár munkásoktól, óvakodjatok a megcsonkítottaktól.
Sokakat tévedésbe ejt két igerész. Az egyik, amikor Szent Pál azt mondja, hogy álljunk elõ az evangéliummal alkalmas és alkalmatlan idõben és a másik, amikor az Úr Jézus arra szólít fel, hogy ne szégyeljük hírdetni az Ő tanítását...
(2Tim 4:2) ...hirdesd az evangéliumot, állj vele elő, akár alkalmas, akár alkalmatlan. Érvelj, ints, buzdíts nagy türelemmel és hozzáértéssel.
Lk 9:26 Aki ugyanis szégyell engem és tanításomat, azt az Emberfia is szégyellni fogja, amikor majd eljön a maga és az Atya, meg a szent angyalok dicsőségében.
Itt nem arról van szó, hogy bárkinek, bármi áron tanuságot tegyünk. Az Úr Jézus szeret bennünket és nem akarja, hogy hiábavalóan, minden haszon nélkül, alantas emberek áldozatai legyünk. Ezért óv bennünket a “kutyáktól és disznóktól”. Kár eléjük szórni lelkünk kincseit és kár hiábavalóan áldozataikká válni. Ennek nem lenne értelme és nem lenne hasznos Isten országának építése szempontjából se. Az ilyen emberek, nemhogy nem térnek meg szavunkra, hanem még ellenünk is fordulnak, ártanak nekünk, hogy akadályozzanak a továbbiakban Isten országának építésében...
Az Úr Jézus arra tanít bennünket, hogy legyünk óvatosak és bölcsek az evangélium hirdetésével. Ezért ad nekünk konkrét tanácsokat az evangelizáláshoz...
(Mt 10:16) Nézzétek, úgy küldelek titeket, mint bárányokat a farkasok közé! Legyetek tehát okosak, mint a kígyók, és egyszerűek, mint a galambok!
(Mt 10,23) Ha valamelyik városban majd üldöznek benneteket, meneküljetek a másikba, mert bizony mondom nektek, nem járjátok végig Izrael városait, amíg az Emberfia el nem jön.
Tehát okosok kell legyünk az evangelizálásban, azaz jó értelemben véve ravaszok, de ugyanakkor egyszerûek és szelídek is. Akadályokat kell ügyesen kicigliznünk, hogy egyik embertõl, a másikig tudjunk lavírozni az örömhirrel. Így több embernek tudunk kovász lenni az életében. Ebben az értelemben, az evangélium megélése és hirdetése, hasonló egy túlélési játékhoz, egy akadályokat leküzdõ számítógép játékhoz vagy a "maffia" társasjátékhoz... Szoros és szûk az út ebben a “játékban”. Nincs benne sok elvesztegethetõ "élet" vagy sok eltéveszthetõ "pálya". Vegyük komolyan, harcoljuk meg bátran a pályát és a játék végén meglátjuk majd, hogy megérte...
Ima: Uram, Jézus Krisztus! Kérlek segíts, hogy soha meg ne feledkezzek meg sem irgalmadról, sem igazságos ítéletedrõl. Add kegyelmed, hogy a pályát sikeresen megfuthassam. Ámen.
